Hoztam is ajándékot meg nem is, avagy a vendégpapucsok esete

Az ajándékozott vendégpapucsokról nekem az Okos leány esete jut eszembe. Csak itt a szitába "csomagolt"  galamb helyett éppenséggel papucs található. Mert ugyebár jön a kedves vendég egy hatalmas csomaggal a kezében, majd egy enyhén kaján mosolyba hajló szájgörbülettel átadja, miközben magában konstatálja, hogy a vendéglátónál még mindig nincs padlófűtés. Az ajándékozott egyed boldogságtól repkedve kibontja a meglepetést. Ekkor az ő arcán is mosoly jelenik meg. Ez az úgynevezett erőltetett mosoly. Megköszöni a "szuvenírt", mire a látogató kikap egy pár papucsot a kezéből, és felhúzza a lábára. Ekkor egy újabb mosolytípust figyelhetünk meg: ez az elégedett mosoly. :-)
Tegye fel a kezét, aki már kapott ajándékba vendégpapucsot! Ismerős az érzés? ;)
Mi eddig megúsztuk, elég sok vendégpapucsunk van. Ezek tárolása a cipősszekrényünk alatt egy cipősdobozban történt mindaddig a pillanatig, amíg Picinykéim szét nem szakították. Aztán következett egy átmeneti megoldás:

Egy része papírzacskóba, a másik része a virágtartóból átlényegült esernyőtartóba került. 

Esztétikus, nem de?

Úgyhogy nekiálltam, hogy felszámoljam ezt a látványt.

Volt 2 darab ládánk, ami befért a cipősszekrény alá. 

Igazából 3 mm híján fért volna be, úgyhogy ráspollyal nekiestem, hogy magasságát lecsökkentsem.

(Verses mesét olvastam tegnap, valószínűleg annak köszönhető, hogy összecseng a két tagmondat. :)) 

Kikevertem egy nekem tetsző színárnyalatot, mely jelen esetben szürkéskék szín (alap egy fehér színű vizes bázisú zománcfesték, melybe egy csepp fekete, és több csepp sötétkék akril festék került). Első körben a doboz három oldalát festettem le.

A 4. oldalára mintát terveztem. Íme a próbálkozásaim vázlata, mely egy elefántot és egy egeret takar. A bal fölső negyed alkotása Kisebbik Picinykém tehetségét dicséri. 

Végül a nyerteseket átmásoltam egy vignettás papírra.

Kivágtam őket, és felragasztottam a dobozokra.

Utána átfestettem szivacsos hengerrel.

Látja valaki az elefántot és az egeret?

Végül következett a vignettás papír lerántása (mielőtt még teljesen megszáradna a festék)

Elképzeléseim szerint csak a fának kellett volna látszódnia, de a papír alsó rétege többségében rajta maradt.

Na de kétségbe esik ilyenkor az ember lánya? Igen. Izé NEM!!!

Szóval egy kis kaparászás, ezzel a többség lejött. A maradékot pedig olajba mártott ronggyal szedtem le.

És íme a végeredmény!

Eredeti helye az előszobánkban van a cipősszekrény alatt, de a mostani fényviszonyok nem teszik lehetővé normális fénykép előállítását. Ezért eme kompozíció.

Na és miért épp egér és elefánt? Mert az egeresbe kerülnek a kisebb, az elefántosba a nagyobb vendégpapucsok. :))

Végül megadatott a fény és ezzel a kép! :))

Jó alkotás mindenkinek!